ATILA, Atil, Etil, Aethel, Ethel
2022. augusztus 10. írta: Kolozsvári_Réka

ATILA, Atil, Etil, Aethel, Ethel

Hunok a Brit trónon

ATILA

Ethele, Ethel, Etele, Etel  a hunok vezére 385–388 között született Bendegúz fiaként. 

Nevét írják még: Etel, Etil, Atil. Athel, Ethel,  AETHEL. 

Érdekes, hogy más királyt is hívtak Aethel néven....

Aethel - stan, Wessex első királya aki EGYESÍTI ANGLIÁT.... További brit királyok: Ethel-wulf, Ethel-bald, Ethel-bert, Ethel-red, Ethel-stan, stb.

Brit-angol trónon 17 király neve kezdődött Aethel névvel. Az uralkodó dinasztia korona hercegeit ETHELING néven nevezték. (Ha Ed vagy Edguard korona herceggé vált, akkor a nevéhez hozzá tartozik az Etheling. Etheling-Edvárd lett a neve.  Etheling fogalma: Ethel = nemes, Ing= abból való. FORRÁS VIDEO ELŐADÁS:Téma: HUNOK A BRIT TRÓNON: 30 perc: Dr. Somos Zsuzsanna előadásában:  https://www.youtube.com/watch?v=DMPGZ5LBm9E

A dinasztia uralkodóinak többsége ED kezdetű volt. Ed és Edömér a Csaba fiai s így Atillának unokái  -> angol királyok nevében nagyon gyakori az ED-el kezdődő nevek. 

Másik forrás:

  "Béla király névtelen jegyzőjénél olvassuk, hogy a honfoglalásban részt vevő Ed és Edömér kun vezéreknek Árpád fejedelem a Mátra erdejében nagy területet adományozott s ezeknek nemzetségétől származott időmultával azon Sámuel király kit a nép kegyessége. miatt Abának nevezett.*

Az Aba névnek ily módon való megfejtésével azonban a névtelen jegyző kissé naiv szójátékot űzött, mert bár Kézai Simon mester azt állítja krónikájában, hogy Ed és Edömér a Csaba fiai s így Atillának unokái valának, mind a mellett világosan mondja, miszerint az Aba nemzetség tőlük vette eredetét  "  

 

 AETHEL - Stan:  "Athelstan, also spelled Aethelstan or Ethelstan, (died October 27, 939), first West Saxon king to have effective rule over the whole of England. " - Britannica  

https://www.britannica.com/biography/Athelstan 

 

Athelstan fennmaradt hat törvénykönyvének rendelkezései szigorúan büntetik a lopást és a korrupciót,[11] ám méltányosak a fiatalokkal szemben,[11] és igyekszenek enyhíteni a legelesettebbek helyzetét.[11] Nagyszámú oklevelének formája és stílusa a képzett tisztviselőtestület munkáját dicséri,[11] az angol közigazgatás kezdetei talán erre az időre nyúlnak vissza.[11] Számos pénzverő helyet műnködtetett,[4] amelyekből jelentős jövedelmet szerzett.[4] [a 3]

„Athelstan király felszabadította Eadhelmet rögtön azután, hogy király lett. Aelfheah, a pap és a közösség, Aelfric, az ispán, Wulfnoth, a Fehér, Eanstan, a perjel és Byrnstan, a pap voltak tanúi ennek. Aki megmásítja ezt, vonja magára Isten kegyének elvesztését s mindannak következményét, amit Én, Isten kegyelméből Angliában megszereztem. És Én a gyermekeknek ugyanazt adományozom, mint amit az apának adományoztam.”

– Æthelstan rabszolgát szabadít fel 925-ben

 

Uralkodását így foglalja össze a Tolnai Világtörténelme (eredeti helyesírással):

Nagy Alfréd aranyhaju unokája, Athelsztán folytatta apjának és öregapjának a munkáját, befejezte az angolszász birodalom egyesitését és Wessex királyságot a hatalma tetőpontjára emelte. Családi jogon megszerezte Northumberlandot is, a fellázadt walesieket pedig megverve, kényszeritette, hogy elismerjék hatalmát. De az ő kezében sem pihenhetett a kard, egy rokona lázadt fel ellene is, Anlaf, aki Northumberlandot magának követelte. Ez szövetkezett az Irországban megtelepedett dánokkal, azután a cornwallisi és a walesi britekkel és Konstantin skót királlyal, hogy visszanyerje azt a földet, amelyről azt állitotta, hogy apai öröksége. Az ép oly ravasz, mint bátor Anlaf felhajózott a Humber folyón és bevette York városát. De ekkor Athelsztán teljes erejével az utjába állt, harcra került sor és ez volt az az utolsó csata, amelyben kelta (walesi, cornwallisi és skót) fegyverek is mérkőztek még a germán fegyverekkel. Hires nagy az emléke Anglia történetében ennek a csatának, a Brunanburh mellett lefolyt ütközetnek, melyben (937.) Athelsztán örökre letörte a kelta ellenségek hatalmát. Rettentő mennyiségü holttest fedte a véres csatateret, közöttük ott hevert öt kelta király és hét dán jarl (vezér) is. Ezt a csatát úgy az angolszászoknak, mint a skandinávoknak számtalan hősdala és mondája örökiti meg, mert ekkor már annyi volt a normann Angliában és úgy megotthonosodtak ott, hogy az Athelsztán király seregében is sokan harcoltak közülük a saját véreik és a kelták ellen.
Három évvel e csata után halt meg Athelsztán, 940-ben, nagy tekintélynek örvendve nemcsak saját népe között, hanem a külföldön is és tisztelve lovagiassága és igazságszeretete miatt. Olyan nagy volt a tekintélye, hogy egyik nőtestvérét Hugó, a hatalmas párisi gróf kérte feleségül, a másik pedig I. Ottó német királynak lett a feleségévé. A norvég király pedig, Harald, a fiát, Hakont az angol udvarhoz küldte, hogy ott nevelkedjék tudományban, vitézségben, és lovagi erényekben.
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%86thelstan_wessexi_kir%C3%A1ly

https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%81rp%C3%A1d-h%C3%A1z_eredetmond%C3%A1i#A_csodaszarvas_legend%C3%A1ja

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-tudatossag.blog.hu/api/trackback/id/tr9817905333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása