„A magyar nyelv az egyetlen beszélt nyelv a világon, amelynek Fény természete van. Minden szónak két jelentése van mint a fénynek. Anyagi és hullám természete van. Például főnév és ige, nő és nő. A magyar nyelv sajátossága, hogy a beszélő partnert partnernek tekinti. Tudom, hogy tudja.” - Teller Ede

A Magyar Nyelv gazdagsága: IKER SZAVAK A MAGYAR NYELVBEN:

Ikerszók: A közel 60 000 szót magában foglaló Magyar nyelv értelmező szótárában: címszóként az ikerszók száma 118 !

Ikerszó:
Az ikerszók ikerítéssel keletkezett szavak. Az ikerítés során vagy egy meglévő szóalakhoz alkotunk meg egy hangalakjában módosított változatot.  Az ikerszó olyan mellérendelő szóösszetétel, amelyben az egyik összetételi tagnak nincsen jelentése. Az iker szavakat hagyományosan aszerint csoportosítjuk, hogy két tagjuk között milyen hangrendi megfelelések vannak: magánhangzó-eltérés a szótőben.

IKER SZAVAK A MAGYAR NYELVBEN:

IKERSZÓ, (iker-szó)  Kitűnő sajátsága a magyar nyelvnek, hogy némely fogalom élénkítésére, két hasonló, leginkább magas és mély hangú szót össze tegyen.

Például:

ágasbogas, ingóbingó, elegybelegy, csecsebecse, csigabiga, díbdáb, dúlfúl, diribdarab, csínjabínja, girbegurba, imígyamúgy, ímmelámmal, dínomdánom, lityloty, gyimgyom, hébehóba, irkafirka, ringyrongy, hímezhámoz, locsogfecseg, mendemonda, tarkabarka, ügyesbajos, tipegtapog, zenebona, zűrzavar
incifinci, csigabiga, terefere, szuszimuszi

Ikerítés:
Figyeld meg a következő példákat: cicamica, csigabiga, gizgaz, limlom, mendemonda, terefere; bim-bam, irgum-burgum, izeg-mozog!

A felsorolt szavakban egy szó és a szó hangalakjában módosult változata kapcsolódik össze (pl. csigabiga: a cs hang változott b-re; gizgaz: az a hang változott i-re). Ezeket a szavakat ikerszóknak, a szóalkotást pedig ikerítésnek nevezzük. Az ikerszóknak vagy az egyik, vagy mindkét tagja önállóan nem létezik a nyelvben, nincs biga, mica, mende, tere, fere, irgum és burgum stb. szavunk.

Az ikerszók helyesírása megegyezik a mellérendelő összetett szavakéval.

Kötőjellel írjuk az ikerszót, ha nem toldalékolható (pl. piff-puff, bim-bam), ha az ikerszó tulajdonnév (pl. Isti-Pisti, Anna-Panna, Özsi-Bözsi), és ha toldalékoláskor a szót alkotó tagok közül mindkettőn megjelenik a toldalék (pl. izeg-mozog, izgő-mozgó, izgett-mozgott).

Egybeírjuk az ikerszót, ha toldalékoláskor a toldalék csak az ikerszó végére kerülhet: csigabiga, csigabigát, csigabigával; limlom, limlomot, limlomnak.

 TOVÁBBI IKERSZÓK:

Lári-fári
Herce-hurca
Inci-finci
Hókusz-pókusz
Krisksz-Kraksz
Girbe-gurba
giz-gaz,
mendemonda,
dirmeg-dörmög;
ejnye-bejnye,
csigabiga,
irul-pirul;
izeg-mozog,
zenebona,
sebbel-lobbal,
kipeg-kopog,
ici-pici,
tarkabarka,
agyabugyál
csereberél
cókmók
dínom-dánom, recefice
térül-fordul.
kérve kérte
unos-untalan,
végestelen-végig

ímmel-ámmal
inog-binog, gyim-gyom, zing-zong,
cicamica, cseng-bong, csipcsup, ugrabugra, cikcakk, csiszeg-csoszog,
csivir-csavar, dibegett-dobogott, diribdarab, dirr-durr, gider-gödör,
iceg-biceg, , kip-kop, lics-locs,
nyulam-bulam
kivir-kavar
kipp-kopp, kitty-kotty
ecc-pecc
cimmeg-cammog
gyimgyom
ingyom-bingyom

retyerutya,
terefere
limlom

szívtől szívig
unos-untalan,
végestelen-végig

Tutyimutyi: Sertepertél: Ingó-bingó
Huza vona, Kec-mec

Lári-fári: nekem aztán dumálhatsz.
Herce-hurca: felfordulás, logikátlan össze-vissza pakolgatás.
Sete-suta: béna, szerencsétlen.
Tutyi-mutyi: mafla, bamba
Sertepertél: fontoskodva munkálkodik
Ingó-bingó: lengedező.

Lárifári: badarság, ostoba beszéd
Hercehurce: huzavona, hosszas kínlódás
Setesuta: kétbalkezes, szerencsétlen
Tutyimutyi: anyámasszonykatonája, amolyan félénk és sokat bénázó ember
aki nem nagyon tud maga megoldani semmit
Sertepertél: valaki körül "mocorog"
Ingóbingó: ingadozó, rezgő, kilengő dolog

Forrás:

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv/magyar-nyelv/2/fogalomgyujtemeny/ikerszo

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikersz%C3%B3k

https://frissmedia.hu/hir/mik-azok-az-ikerszavak-es-hogyan-irjuk-oket/13487

Forrás:
https://www.nkp.hu/tankonyv/magyar_nyelv_8/lecke_03_008