A MAGYAR NYELV tulajdonságai & ŐSEINK
A magyar nyelv tulajdonságai és állapota például arra enged következtetni, hogy letelepedett, zárt, sűrűn lakott, városias életformában élők között tett szert meglehetősen logikus fölépítettségére, bőséges hangkészletére, képzőire és ragjaira, valamint kimagasló szóképzési, igeképzési és mondatfűzési képességére.
Az e fejlődéshez szükséges körülmények több ezer éves időszakra csupán a Kárpát–medencében és közvetlen környékén állottak fenn. Így a finnugorizmus feltételezte újkőkorszaki uráli nyelvi őshazát el kell vetni.
Griffes - indások:
670 táján jelent meg a Kárpát–medencében – a sírok tanúsága szerint – a griffes–indás nép, amely nem lehetett bolgár, hiszen a bolgárok máshová mentek. Nem lehetett nomád sem, hiszen nagy létszámú temetőik falvakra vallanak, amik a nomádoknál nincsenek. Nem jöhettek a Volga partjáról sem, mert nem voltak kazár származékok. Jöhettek viszont a szomszédból, ahonnét a fegyvertelen első szarmata beköltözés is történt, a mai nyugat– ukrajnai területről. S miként e szarmaták, a griffes–indások is magyar nyelven beszélhettek. Erős nemzetségi rendszerben éltek, és a tízes rendszert is követték, mint a székelyek.
Krónikáink csodaszarvas mondája viszont az ősi eredetű magyar népre utalhat, amire a mondában szereplő anyajogú társadalom és erdős környezet mutat. A Turul monda pedig az Árpádok családjának származásmondája, amelyben Emese neve szarvasünőt jelent és a nemzetség anyját jelképezi. Ugyanakkor a magyar népi kultúrát nem jellemzi a ragadozó állat, madár ábrázolása, azaz a Turul monda a társadalom vezető elitjére vonatkozik. Eszerint az Árpádok családja a turul és a szarvasünő nászából származik. Tehát a család két ágból egyesült, férfiágon a hunból, a nőit pedig nem ismerjük. A magyar krónikák hangsúlyozzák, hogy Árpád népe Attila jogos örököseként érkezett a Kárpát–medencébe.
Egyetemes és magyar történelem: Ügyek 810–815 között szabír kagánként ellenőrzése alá vonta a Dnyeper parti magyar nevű városokat és a folyami hajózást. Fia, Álmos (819–893) KEVE Várát (ma Kijev néven) erős várrá tette, ahol nagy kardkovács műhely működött.
Amagyar nép zömét a Dnyepertől a Kárpátokig letelepedett lakosság adta, amelynek a nyelve ugyanaz volt, mint a Kárpát– medence észak–keleti felén lakóké: MAGYAR NYELV.
Forrás: dr. Darai Lajos : Magyar és az egyetemes őstörténet időrendi műveltség és népi és területi azonosságai
1.) https://mek.oszk.hu/06700/06790/06790.pdf
2.) Magyarságtudományi Füzetek, Cser Ferenc és Darai Lajos: Kárpát-medencei magyar ősiség
http://www.magtudin.org/Cser_Darai_Karpat-medencei_magyar_osiseg.pdf
3.) Cser Ferenc—Darai Lajos: MAGYAR FOLYTONOSSÁG A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN KŐKORI EREDETÜNK ÉS A SEJTI TULAJDONSÁG-ÖRÖKÍTŐ KUTATÁS (112 oldal):
http://www.leventevezer.extra.hu/folytonos.pdf
4.) MAGYAR TÖRTÉNELEM: Tízezer év – ezer oldalról (613 oldal)
http://mek.niif.hu/05900/05939/05939.pdf
5.) Darai Lajos: Európa Mi Vagyunk ! http://docplayer.hu/198191602-Tartalom-kepek-es-terkepek-jegyzeke-5.html
6.)
https://zdocs.hu/doc/dr-darai-lajosa-magyar-es-az-egyetemes-strtenet-idrendi-mveltsegi-nepi-es-terleti-azonossagai-4gpd7wq74jp7
