Hérodotosz leírása szerint az ismert világ északi peremén sok arany van, a kincset azonban griffek őrzik.
ARANYAT ŐRZŐ GRIFFEK nyomában című kiállítás anyaga:
http://archiv.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/3657_az_aranyat_orzo_griffek_nyomaban
A griff vagy más néven griffmadár
Teste az oroszlánéhoz, feje és szárnyai a saséhoz hasonlók. Ahogy hagyományosan az oroszlánt tekintették a szárazföldi állatok, a sast pedig a madarak királyának, úgy a griffet is különösen hatalmas, fenséges állatnak, minden teremtmény urának tartották. Neve görögül csőrt, kampós orrot jelent.
A griff hatalmas kincs, a gazdagság őrzőjeként is ismert volt.
Az ókorban a griff az isteni hatalmat jelképezte, és egyben az istenvilág védelmezőjének tekintették. Néhányan úgy gondolják, a griff kapcsolatba hozható a kerubokkal is.
A griff alakja megjelenik magyar népmesékben is. A Fehérlófia-mesék hőse az alvilágból, ahol feladatát – a sárkányok legyőzését és a királylányok kiszabadítását – elvégezte, egy griff hátán utazik a felső világba.
HÉRODOTOS (ókori történetíró) a Szkíta Királyi Birodalomról és az Aranyat őrző Griffekről:
Ariszteasz, illetve Hérodotosz szerint közvetve az arimaszpok mozdították ki ősi lakóhelyükről a királyi szkítákat. Az egyszeműeknek is nevezett arimaszpok megtámadták az isszédokat. Ezek az Altaj vidékéről az Urál hegység keleti oldalára költöztek, és szomszédai lettek a királyi szkítáknak. A királyiak egy része, talán a harcias szomszédok miatt, nyugat felé vándorolt, elfoglalván a mesebeli kimmerek lakóhelyét a kelet-európai pusztán.
„De Aristeas, Caystrobius fia, proconnézi férfiu, verseket költvén mondá, hogy ő, Phöbustól ihletve levén, az issedónokig jutott; hogy az issedónokon túl laknak az arimaspok, (arim szó arany, az aszpou kifejezés pedig őrző jelentéssel bírhatott) , s ezeken tul az aranyörző grypák, grifmadarak: ezeken tul pedig a hyperboreok (éjszakontúliak), kik elnyulnak a tengerig; hogy ezek mindnyájan, kivéve a hyperbóreokat, elkezdve az arimaspoktól, mindig megtámadják szomszédaikat; hogy az arimaspok kihajtották hazájokból az issedónokat; az issedónok a scythákat; a cimmerek pedig, kik a tenger déli részén laktak, a scythák által szorongattatva hagyták el hazájokat. Igy ez magokkal a scythákkal sem egyezik meg ezen országra nézve.” – Hérodotosz, IV. könyv, 13. szakasz (Télfy János fordítása).
Az arimaszpok és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Arimaszpok#/media/F%C3%A1jl:Orbis_Herodoti.jpg
Történetük: https://hu.wikipedia.org/wiki/Arimaszpok#T%C3%B6rt%C3%A9net%C3%BCk
Szállásterületük
Hérodotosz leírása szerint az ismert világ északi peremén sok arany van, a kincset azonban griffek őrzik. Tőlük rabolják el az arimaszpok, akiktől végül az arany Európába jut.
Aiszkhülosz művében – Leláncolt Prométheusz – a megnyúlt orrú griffek, Zeusz dühös kutyái, valamint az arimaszpok ( arim szó arany, az aszpou kifejezés pedig őrző jelentéssel bírhatott) az alvilági rév mellett, az aranypatak körül tanyáznak.[9]
Hérodotosz – leszámítva a mesés elemeket – hihető leírást ad arról, hogyan lehet eljutni az isszédokig. Olbia Pontiké görög gyarmatvárosból, illetve a Dnyeper torkolatától útnak induló szkíta kereskedők a Donnál hagyják el a királyi szkíták birodalmát. Észak felé, a szauromaták földjén át, tizenöt napig tartó út vezet a budinok és a gelónok fővárosához. E vidéken kanyarog az Oarosz (Οαρος) folyó, azaz a Volga. A budinok és a gelónok városától keleti-északkeleti irányban hét nap járóföldnyi pusztaság következik, majd a thüsszageták és a iürkák birtokai a Déli-Urál vidékén. A hegység erdős tájain honosak az argippaiok, az Urál keleti oldalán pedig, az Iszety és az Urál folyó mellékén, az isszédok országa található.
Van olyan vélemény is, miszerint az arimaszpok Belső-Ázsiában honos ural-altaji néptörzset képviseltek, és talán ők voltak a hunok ősei.
Egyéb infok:
Arimaszpok nép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Arimaszpok
Griff: https://hu.wikipedia.org/wiki/Griff
Fehérlófia Magyar Népmese Monda: https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/feherlofia
ARANYAT ŐRZŐ GRIFFEK nyomában című kiállítás anyaga:
http://archiv.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/3657_az_aranyat_orzo_griffek_nyomaban
TÉRKÉP: Az arimaszpok és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Arimaszpok#/media/F%C3%A1jl:Orbis_Herodoti.jpg
****
Jegyzetek
- ↑ Hérodotosz (IV. könyv, 27. szakasz) ekként nyilatkozik az egyszemű emberekről, illetve az aranyőrző griffekről: „Az ezeken túli vidéken vannak, a mint az Issedonok mondják, az egyszemű emberek és az aranyőrző Grypek. Ezt mondják a scythák, miután ezektől hallották, a scytháktol pedig mi többiek kaptuk e véleményt, és scytha nyelven Arimaspoknak nevezzük őket; mert arima egyet jelent a scytháknál, szpu pedig szemet.” (Télfy János fordítása). Jeles történetírónk, meglehet, az emberek görög jelzőjét (egyszemű: monophthalmosz, μονοφθαλμος) a griffek szkíta jelzőjével (aranyőrző: arimaszpou, αριμασπου) azonosította. Ráadásul a szkíta kifejezést a görög szavak elválasztásának szabályai szerint tagolta: arima-szpou. Másként szólva, szkíta nyelven a (görög hallás szerint lejegyzett) arim szó arany, az aszpou kifejezés pedig őrző jelentéssel bírhatott.
2.)
A 19. században számos feltevést gyártottak az arimaszpok nevével kapcsolatban, mondván, jelzőjüket – egyszemű – talán tévedés okán ragasztották rájuk. Nevüket, Wilhelm Tomaschek szerint, valójában arimaszpo (arimâçpô) alakban kellene lebetűzni. E kifejezés jelentése pedig a vadon élő pusztai ló birtokosai.[6] Karl Neumann, a mongol nyelvet véve alapnak, félszeműeknek (eremdek) nevezi az arimaszpokat.[7] Karl Müllenhoff szerint az arimaszp kifejezés értelme iráni nyelven engedelmes lovakkal bíró [nép] (airayma açpa).[8]
Kapcsolódó szócikkek
https://hu.wikipedia.org/wiki/Arimaszpok#Kapcsol%C3%B3d%C3%B3_sz%C3%B3cikkek
- Abarisz
- Argippaiok
- Ariszteasz
- Budinok
- Gelónok
- Griff
- Isszédok
- Iürkák
- Kimmerek
- Királyi szkíták
- Pazirik
- Szkíták
- Thüsszageták
