ÁLLAMALAPÍTÓ ÁRPÁD KIRÁLY ( 840 – 907. július eleje). Királyság: 888 - 907
(Kép: isz 888 , pajzsra emelése. Királlyá avatása)
Árpád Király (akit fejedelemmé minősítettek az osztrákok), Pusztaszeren tartotta legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést. Megvédése és fennmaradása a korai magyar államnak a Pozsonyi csatában dőlt el. (907. július 4-7.)
István király nem volt államalapító, ezt csak a honfoglalás legendával együtt kb. 200 éve táplálják a magyarság tudatába.
Céljuk: azt kommunikálni a külvilág felé, hogy a magyarság mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik. Közben a lengyelek, horvátok, oroszok, csehek mind-mind 1000 előtt már kezdetleges államformát hoztak létre.
A Magyar Állam megteremtője a fejedelemmé leminősített Árpád Királyunk volt.
Árpád Király pedig Atilla a hunok nagy királyának jogos vérszerinti örököse. Árpád király hadait felsorakoztatta és azt üzente a bolgár (Zalán) királynak, aki a Kárpát-medence déli részét a Bolgár birodalom alá hódoltatta: „Én vagyok Attila örököse, és az örökségemért jöttem”. (Lásd Wörösmarty Mihály: Zalán futása) Igaz vagy sem, a bolgár király (feltételezések szerint Lakiteleknél) csata nélkül visszaadta "Attila örökségét”.
Ezután Árpád király visszavonult Pusztaszerre és az ősi törvények szerint szétosztották a Kárpát-medence részeket a törzsek közt. Ezzel befejeződött a Magyar Államalapítás.
Grandpierre Atilla még további tényeket is feltár krónikákból
Történelmi tények, krónikákban leírták, bizonyítva van:
- Árpád Munkács-nál, 40 napig ünnepeltek az ottani népek köszöntötték őt így,
- majd tovább menve megint meg álltak 20 napig ünnepeltek,
- majd elérték a mostani Dunakanyar (Bp) részt: Atilla városát, ahol romokban találták a kőházakat,
és a királyi várat, de az ottani nép megint örömünnepet tartva fogadta őket.
Semmilyen "honfoglalás, csata" egyáltalán soha nem volt ! Árpád népét behívták az itteni magyar-szkíta népek (!),
hogy a nyugati támadásoktól megvédjék őket. Árpád és az itteni magyar nép egy azon nyelvet beszéltek.
Grandpierre Atilla és Jakab István beszélgetése, az Árpádos rész a végén hangzik el: 33 perc, Viva Natura Tv adása, 2022 május.
Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű:
A legenda szerint, mielőtt “Szer”- pusztából a nemzetgyűlés eloszlott volna, a "Magyar Honba visszajövetelt" megörökítendő, a hét vezér emlékére hét halmot hordtak össze.
A hét halom: 1. Árpádhalom (előtte Kovácsné halma) 2. Sáregyházihalom (Sárréthalom, Sárrétházihalom) 3. Szárnyékhalom 4. Vesszőshalom 5. Kártyáshalom 6. Lukashalom 7. Császárné halma – ma is áll a pusztaszeri síkon. A halmok valószínűleg régebbi eredetűek, ezért akár állhatott is rajtuk a vezérek sátra.
Kunhalmok
Vesszős-halom: Ópusztaszer és Pusztaszer határán áll, 90,1 m tszf. Magasságú, környezetéből kb. 7 m-re emelkedik ki. Anyaga sötét színű humusz, így mesterségesnek tekinthető, és minden valószinűség szerint a rézkori Jamnaja-kultúra alkotása. Közvetlen környékén őskori és szarmata kerámiák kerülnek elő.
Kártyás-halom: Rontószéli-halom néven is ismert. Az Ópusztaszer-Baks műút északi oldalán található, az előbbi település szélén. A halom 86,7 m tszf. magasságú, relatív magassága kb. 3 méter. Hozzávetőlegesen egyharmadát az út építésekor kordták el. Mesterséges, rézkori kurgán. Környékén terepbejárások során őskori kerámiákat és embercsontot találtak.
Testhalom: Ópusztaszer külterületének déli részén, a Tisza magaspartján található. 84,1 m tszf. Magasságú, relatív magassága kb. 1 méter. Göndöcs Benedek, a pusztaszeri régiségek első kutatója őskori temetkezési helynek gondolta. A feltételezést megerősítheti, hogy a terepbejárások során a halom közelében embercsont is előkerült.
Zöldhalom: Ópusztaszer határának ÉK-i részén található. 88,7 m tszf. magasságú, relatív magassága 1,5 m. Valószínűleg rézkori kurgán, fákkal, cserjékkel borított, ezért nem kutatható.
***
Mit ünneplünk Aug. 20-án valójában -> nem az államalapítás dátuma és ünnepe. De akkor mit ünnepeltetnek velünk és mióta, és kik rendelték el?
Korábban (osztrák elnyomás előtt) a magyarok mit ünnepeltek?
AUG 15: BOLDOGASSZONY ÜNNEPE: A magyar nép augusztus 15.-höz való kötödése Trianon után felerősödött oly annyira hogy a kommunista rendszerben már eltörölni nem merték. Kifejezetten magyar nemzeti és vallási tartalma miatt azonban vállalhatatlan volt számukra, ezért átírták tartalmát.
SŐT:
István uralkodása idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze a királyi tanácsot és tartott törvénynapot.
DE VAJON PONTOSAN MIT ÜNNEPLÜNK ÉS MIÓTA AUG 20-ÁN?
1848 az osztrákok nem tudják leverni a magyar szabadságharcot, és porosz segítséget hívnak. Annak érdekében, hogy "megfékezzék" a magyar öntudatot
- aug 15 Boldogasszony ünnepét eltörölték Magyarországon. (Jelenleg Olaszországban, Németországban, stb mind a mai napig az egyik legnagyobb ünnep az évben.)
- helyette bevezették az új államapításnak aug . 20 -át. De miért is?
AUG 20:
1083. aug 20. : Szent László ezen a napon nyittatta fel István koporsóját, hogy majd szentté avattassa a papokkal .... Tehát egy koporsó felnyitása történt aug 20-án... -> és az Osztrák császárok erre napra rakták a "magyar ünnepet"..... Hm.
Mária Terézia a szent jobb körmenetet is aug 20-ra tette.
AUG 20: Nemzeti ünneppé való minösítése 1867-ben a kiegyezéskor történt először, és megkaptuk hozzá a Honfoglalás történetet ráadásnak.
Szocializmusban még rátettek erre egy lapáttal. Mit ünnepeltettek velünk aug. 20-án?
AUG 20: új SZOCIALISTA ALKOTMÁNY (1949)
Először kenyérünnepeként, majd 1949-ben augusztus 20-ra időzítették az új SZOCIALISTA ALKOTMÁNY életbeléptetését. Így lett az alkotmány ünnepe, melyet később törvénybe iktattak, mint a Magyar Népköztársaság hivatalos állami ünnepét. Rendszerváltás után, 1991-ben az országgyűlés ismét törvénybe iktatta augusztus 20.-át, mint magyar „Nemzeti ünnepet”, mint a magyar állam alapításának évfordulóját, illetve Szent István halálának napját.
Ugye milyen abszurd, amit ünneplünk aug. 20-n?
Az 1949-s szocialista alkotmány évfordulóját. Míg Ausztriában törvényes nemzeti és vallási ünnep augusztus 15., Nagyboldogasszony napja. A katolikus hitvilágban, szerte a világon Mária mennybemenetelét ünneplik e neves napon. Nyugat-Európa katolikus államvallású országaiban hivatalos ünnepnap. Nálunk nem az, helyette aug. 20-t bálványozzuk.
*******************
