A Magyarok génállománya és az „őstörténetek"
Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája - legősibb nemzet Európában
A 2000-ben elvégzett Semino-féle, genetikai vizsgálatsorozat, Y-kromoszómás kutatási eredményei szerint:
"— a magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es — őskőkorszakbeli — ősapa leszármazottja.
— a magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18,
— 11 %-a az EU-7,
— és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda.
Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban a Kárpát-medencében élt férfiak utódja." (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)
További fontos megállapítása volt a Semino-féle vizsgálatnak az, hogy az urali népekre jellemző TAT (EU-13 + EU-14) jelű gén a magyarokból teljesen hiányzik! A honfoglalóknál hét mintából két esetben tudták kimutatni ezt a bizonyos TAT markert, ami uráli, vagy ha a jelenleg rendelkezésünkre álló archeogenetikai adatokat veszünk figyelembe, Belső-Ázsiába az ázsiai hunok irányába mutathat.
"2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. A magyar népesség vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették:
1. A magyar nép ősei a napjainktól számított 40-35 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnek megjelent europoid őstelepesek között voltak.
2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége (amire az EU-19 haplotípus[1] – őskőkori genetikai marker, a magyarokban, legmagasabb százalékarányban kimutatható jelenléte utal).
3. A magyar nép legközelebbi — genetikai szinten igazolható — rokonai a lengyel, az ukrán, továbbá a horvát nép. (Mit mondott Zrínyi?: Horvát vagyok, tehát magyar! Zrínyi a szkíta jogfolytonosság okán még tudta mit beszél.)
Genetikailag olyan, hogy "indoeurópai" nem létezik. Nincs "szláv" sem, csak "európai", és értik ez alatt éppen a magyarságra legjellemzőbb haplotípusok csoportjával jellemezhető népeket. A magyar nép genetikailag európai, sőt, "őseurópai". (Természetesen a nyelvünk is és az írásunk is az.)
Géneket nem lehet "kölcsönözni", "átvenni", hamisítani, csak és kizárólag örökölni! "A recens[2] minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik egymástól, és valamennyiöknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik meg." Fontos észrevenni: a székely és a magyar nem különbözik egymástól.
Már a honfoglalás- és Szent István-kori Magyarország lakossága is szinte kizárólag biológiailag európai eredetűekből állt."
Az ún. Honfoglalók csak hazatértek őseik földjére, vérrokonaik közé.
Az EU-19 haplotípussal kapcsolatosan megemlítendő, hogy az nem csak Európában fordul elő. Tekintélyes gyakorisággal találkozhatunk Észak-Indiában, Pakisztánban és Közép-Ázsiában is, ahol egyébként a marker legnagyobb gyakoriságát éri el. Ezek azok a területek, ahol a szkíta, szaka, sumer, hun, szabír, pártus stb. kultúra kisugárzott és történetileg, régészetileg is kimutatható a jelenléte.
Megállapítható, hogy az őstörténet kutatás egyiptomi, indiai, sumer, ázsiai elemei egy közel 50.000 éves nép, a királyi szkíták, vagy szaknyelven szólva az EU-19 haplotipus kulturális epizódjai.
Ezért a magyar nem származik sem a sumertól, sem az egyiptomitól, sem az ázsiai népektől, hanem az EU-19 génállományú, őseurópai, ősnép alkotott az említett helyeken civilizációkat, birodalmakat, az adott helyi populációkkal közösen.
Ezért van az, hogy a nagyon szembetűnő azonosságok mellett, karakterisztikus különbségeket mutatnak fel ezek az ősi kultúrák. Az azonosságot az EU-19 őseurópai nép alapkultúrája adja, az egyedi ízt, pedig a helyi lakosság kultúrája.
Ettől különbözik az etruszk, a pelazgtól, a föníciai a sumertól, az indiai szaka az ázsiai huntól, az ír kelta a Kárpát-medencei keltától. Ettől más az egyiptomi, a hurrita[3], a káld, a méd és a pártus, de az EU-19 genetikai és kulturális információs tartalma köti őket össze.
Ott ahol az EU-19 őseurópai nép tartósan megtelepedett és keveredett a helyi lakossággal, és elvitte magával a gabonát, a sertést, a szarvasmarhát, a kerámiát, majd a kereket, kocsit, lovat, nyerget, nadrágot, zekét, kabátot és nem utolsó sorban a hitvilágot, a vallást, a társadalmi felépítmény mellérendelő, köztulajdonon alapuló szerkezetét. (Ezt nevezik ma Szentkorona értékrendnek)
Ezért az őstörténet kutatás terén nem a kabátot kell a gombokhoz hozzávarrni, hanem fordítva.
Az angol régész, Gordon Childe szerint a kőkorban létezett egy azonos műveltségű nép a Mezopotámia, Kárpát-medence, Kréta háromszögben. Észrevételeit 1929-ben tette közzé a The Danube in Prehistory c. művében.
"A Kárpát-medence volt a szarvasmarha európai háziasításának gócpontja, mert a vad őse itt élt a legnagyobb számban. A sertés helyi vad őseinek háziasítását a Kárpát-medencéből, főleg a bronzkorból lehet kimutatni."
A Kárpát-medence az őskőkor (a paleolitikum)-tól kezdve Európa legsűrűbben lakott területe volt. A Kárpát-medence nemcsak az állatok háziasításának volt az egyik legfontosabb gócpontja, hanem Európa benépesedésének is.
Az új kőkorban (neolitikum) a Kárpát-medencében három nagy műveltségkör virágzott.
— A Kőrös műveltség (i.e. 5.000) kiterjedt Erdélyre, a Duna-Tisza közére, valamint a Dunántúl Duna-Dráva szögletére.
— A Nagyalföldön volt az alföldi vonaldíszes edények műveltsége (i.e. 4.000).
— Míg a Dunántúlon a dunántúli vonaldíszes edények műveltsége (i.e.4.000).
Az utóbbi leletanyaga megtalálható a Bécsi- és Cseh medencén keresztül egészen a Rajna vidékig.
H. Würm (Würm a göttingeni egyetem professzora) kutató igazolta, hogy a Kárpát-medencében a gabonafélék kinemesítése az őscirokból az i.e. 6.000 - ben már befejeződött. Állítását igazolják a gabona termesztéséhez szükséges szerszámokat előállító kőipartelepek feltárásai és azok kormeghatározásai Tarcal, Tokaj és Csitár határában.
A Kárpát-medencéből származik
— az epigrafikai és paleográfiai írásrendszer a gyökrendszerű, fraktál[4] ősnyelvvel
— a korong előtti és a korongolt kerámia
— a gabona kinemesítése az őscirokból
— a fémbányászat
— a fémművesség
— a háziasított sertés és szarvasmarha
— az ötvös művészet, és
— a technikai civilizáció alapja: a kerék, a kengyel!
Gordon Childe és Fritz Sachermeyr szinte egybehangzóan írják műveikben, az európai népek tanítómesterei a Kárpát-medencei scythák voltak.
* * *
Ezért köszönet és hála mindazon őstörténet kutatónak, akik a Kárpát-medencei 50.000 éves nép történelmét, annak szeleteit feltárták, illetve ezen ősnép és más népek közös múltját, az ezen együttműködésből kifejlődő civilizációk "magyar" vonatkozásait feltárták.
* * *
Forrás:
Csuthy György:
https://www.facebook.com/groups/284549471572296/user/100000741584330/
