Államalapító Árpád Király

Árpád Király (akit fejedelemmé minősítettek az osztrákok), Pusztaszeren tartotta legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést.

Megvédése és fennmaradása a korai magyar államnak a Pozsonyi csatában dőlt el. (907. július 4-7.), ezt kéne állami ünneppé tenni. Mert itt dőlt el, hogy FENNMARADUNK, a nyugat nem tud legyőzni minket !

István király nem volt államalapító, ezt csak a honfoglalás legendával együtt kb. 200 éve táplálják a magyarság tudatába.
Céljuk: azt kommunikálni a külvilág felé, hogy a magyarság mindössze 1000 éves múlttal rendelkezik. Közben a lengyelek, horvátok, oroszok, csehek mind-mind 1000 előtt már kezdetleges államformát hoztak létre.

A Magyar Állam megteremtője a fejedelemmé leminősített Árpád Királyunk volt.

Árpád Király pedig Atilla a hunok nagy királyának jogos vérszerinti örököse. Árpád király hadait felsorakoztatta és azt üzente a bolgár (Zalán) királynak, aki a Kárpát-medence déli részét a Bolgár birodalom alá hódoltatta: „Én vagyok Attila örököse, és az örökségemért jöttem”. (Lásd Vörösmarty Mihály: Zalán futása) Igaz vagy sem, a bolgár király (feltételezések szerint Lakiteleknél) csata nélkül visszaadta "Attila örökségét”.
Ezután Árpád király visszavonult Pusztaszerre és az ősi törvények szerint szétosztották a Kárpát-medence részeket a törzsek közt. Ezzel befejeződött a Magyar Államalapítás.

Grandpierre Atilla még további tényeket is feltár krónikákból

Történelmi tények, krónikákban leírták, bizonyítva van:
- Árpád Munkács-nál, 40 napig ünnepeltek az ottani népek köszöntötték őt így,
- majd tovább menve megint meg álltak 20 napig ünnepeltek,
- majd elérték a mostani Dunakanyar (Bp) részt: Atilla városát, ahol romokban találták a kőházakat,
és a királyi várat, de az ottani nép megint örömünnepet tartva fogadta őket.

Semmilyen "honfoglalás, csata" egyáltalán soha nem volt !  Árpád népét behívták az itteni magyar-szkíta népek (!),
hogy a nyugati támadásoktól megvédjék őket. Árpád és az itteni magyar nép
 egy azon nyelvet beszéltek.

Grandpierre Atilla és Jakab István beszélgetése, az Árpádos rész a végén hangzik el: 33 perc, Viva Natura Tv adása,  2022 május.
https://www.youtube.com/watch?v=3NIDNP3T7e4

Árpád kori mellkeresztek:

Istvánnal vettük e fel a Kereszténységet? Nem, és nem is voltunk barbárok. Mellkeresztekkel temetkezett Árpád is és őseink is. (Tehát felvenni egy bizánci keresztséget, nem jelenti azt hogy korábban nem voltunk már keresztény követők. Mert nagyon is azok voltunk.)
Tehát a magyarság nem volt „pogány”, sem Géza király, sem Koppány herceg.
Keresztény volt és e hit Jézus előtti korba nyúlik vissza. Ez istenanya hit, vagy székelyeknél Babba Mária. A Duna etimológiai nevének alakulásában is benne rejlik: Duna-Donanu / jó anya/ vagy a Duna régebbi neve Ister /isteni folyó/. Továbbá a szkíta kerecsen-karacsun-karácsony, mely visszavezethető az egyistenhívő őskeresztényhitre,

8.) Ez időben a környezet:
A Római Birodalom szétválásával két fő irányzat alakult ki,
- a bizánci kelet-római, és
- a római nyugat-római keresztény hitvallás.

A magyarok geopolitikailag a kettő közé szorulva, de függetlenek voltak a keresztényi hitben és államiságban, míg más európai népek hűbéri viszonyba kerültek.

Róma és Bizánc közös megállapodásának értelmében, „azé a föld akié a vallás”. Hát folyt is a vetélkedés, karddal, méregkeveréssel, ármánykodással és érdekházasításokkal.

Bizánc cselszövésekben jeleskedett, míg Róma a kardban és a méregkeverésben.

A római nyugati kereszténység terjesztői közti hatalmi megosztásának eredményeként Róma égi helytartóját (pápát) a frankok, míg evilági földi uralkodó császárát germán fejedelmek választottak. A területgyarapítás az égiek helytartójainak földi javaik növeléséhez szükségeltettek.

Azt tudni kell, hogy a magyarok közt szabad vallásgyakorlás volt addig, míg területi és hatalmi érdekeket nem sértett: vallástürelem.

A Kárpát-medence:
1. a keleti (Gyula) részén Bizánc akarta befolyásolni -> Erdélyi Gyula
2. a nyugatin (Pannónia) római germán térítők gyakoroltak hitbéli befolyást -> Koppány
3. a királyi birtokterületek, Duna-Tisza közt és a medence északi része - > Géza (római vallás akarta befolyásolni őt

Keleti országrész és Erdély:
Kárpát-medence keleti részének nagy részfejedelme a Körösöktől a Kárpátok vonulatáig terjedt.

Az erdélyi Gyula 953-ban keleti rítus szerint Bizánci keresztény hitre tért. Bizánci forrásból tudjuk, hogy kevéssel Bulcsú bizánci követjárása után az erdélyi Gyula Konstantinápolyba ment és ott felvettei a bizánci keresztséget. A keresztségben az István nevet kapta, és családját a bizánci patrícius méltóságára emelték.
A keresztség felvételéért egy bizánci hercegnőt és egy Hierotheosz nevű szerzetest kapott,
aki előzőleg Magyarország püspökévé szenteltek.
Ennek alapján tehát az első magyarországi püspökség keleti rítus szerint létesült.

Gyulának a bizánci hercegnőtől két leánygyermeke született, Sárold és Karold.
(Sárold: az erdélyi Gyula leánya, majd Géza nagyfejedelem felesége, és I. István király anyja)

Középső országrész és uralkodó:

A magyar uralkodó, Géza arra törekedett, hogy a hét magyar törzset erős és egységes állammá szervezze. E törekvése megvalósítása érdekében vette feleségül az erdélyi István gyula Sarolt nevű leányát. Géza feltehetően a házasság révén próbálta növelni befolyását a Kárpát-medence keleti felében. A valóságban viszont mégsem ez történt, nem Gézának sikerült teret nyernie a gyulák országrészében, hanem Sarolt hozta el a bizánci kereszténységet a Dunántúlra. Nagyon valószínű, hogy az ő kezdeményezésére jött létre a veszprémi ortodox apácakolostor.

(Kálti Márk a következőket írta az erdélyi Gyuláról: „Volt neki egy Sarolt nevezetű gyönyörű szép leánya, akinek szépségéről sokáig beszéltek a tartománybeli vezérek; Belind, aki Kulán földjét bírta, oly tanácsot és segítséget adott Géza fejedelemnek, hogy ez vette el Saroltát törvényes feleségül)
http://acta.bibl.u-szeged.hu/28467/1/modszertani_041_004_158-161.pdf

A fejedelemasszony férfias, határozott jelleméről több korabeli forrásból is értesülhetünk. Marburgi Thietman krónikája szerint Sarolt „mértéktelenül ivott”, a lovat „katona módjára ülte meg” és „egy embert hirtelen haragjában […] megölt.” Ezek az értesülések nem egy ájtatos fejedelemasszony képét vetítik elénk. Nagyon valószínű, hogy a 990-es évekre az ország irányítása a már megöregedett Géza fejedelem kezéből Sarolt kezébe csúszott át. Ugyanakkor Saroltról a krónikák azt is feljegyezték, hogy „szépségét a környező fejedelmek sokáig emlegették.”

A középkori magyar krónikák szerint Géza halála után Koppány – a levirátus hagyományának megfelelően – feleségül kívánta venni Saroltot. A fejedelemasszony ebbe nem egyezett bele, ily módon István és Koppány veszprémi harca, majd Koppány legyőzetése után végül István fejére került a királyi korona. Ezt követően Sarolt további sorsáról a társadalmi emlékezet írott forrásai már nem tudósítanak.
Géza és Sarolt frigyét gazdag gyermekáldás kísérte. Négy leány és egy fiúgyermekükről bizonyosan tudunk. Sarolt két első leánygyermeke közül az egyik I. Boleszláv lengyel fejedelem második felesége, a másik pedig Gavril Radomir bolgár fejedelem neje lett.
(Forrás: http://nokatortenelemben.hupont.hu/3/sarolt )

A szép Sarold-ra viszont Koppány is igényt tartott, haláláig.

Dunántúli (nyugati) rész:
Koppány a római keresztség mellett tette le a voksát és nem csak Somogy, hanem egész Dunántúl részének is ura volt.
A Salzburgi Érsekség levéltári dokumentumaiból kiderült, Koppány 22 templomot alapított. Ez által a Kárpát-medence nyugati részének Uraként, Róma pannóniai egyházi kerületének vezetője lett. Pannóniai és/vagy győri egyházi kerület viszont Róma Salzburgi Érseksége alá volt rendelve. Ez a hierarchia rendszer tipikus Frank-római hűbérrendszer felépítésére vall, és ez a nyugat-keresztényi (frank) hűbéri rendszer a germán fejedelmeknek sem volt kedvére.(„Az én hűbéresem nem a te hűbéresed…”) Így érthető hogy Istvánt támogatták Koppány ellenében rokoni alapon is.

Azt csak feltételezni lehet, hogy Koppány érdekből vállalta fel Róma helytartójának tisztségét. És ez az érdek Sárold, István megözvegyült anyja. Ez a következtetés abból vonható le, hogy Koppány a királynő városa Veszprém (ez a Veszprém a mai Esztergom, a mai Esztergom pedig azzal átellenben volt), ellen vonult, és nem trónkövetelőként a királyi székhely ellen, Esztergomba.

És az sem elképzelhetetlen, Róma felbujtóként - bízva Koppány politikai befolyásában és katonai erejében - vele akarta megtörni a germán és magyar hercegeket, és Istvánt.

E feltételezést alátámasztva, előretekintve a történelem viharába, Róma és a germán
fejedelemségek valamint a frankok közt évszázadokon át vallásháborúk dúltak.

Az tény, hogy Koppány herceg vont kardot István ellen és nem István Koppány ellen.

Koppány szemszögével nézve: Férfiúi büszkesége csorbult Sarold által. Hercegi és fejedelmi tekintélye, országlásra való alkalmassága (szeniorátus kontra promogenitúra) semmibe véve. Elismerést és elfogadást csak Rómától, a nyugati keresztény egyháztól kapott. Viszont hűsege szeretete megmaradt népéhez és ő is a nép emlékezetében a mai napig. Ha trónörökösödési igényéről le is mond, a férfiúi büszkesége nem engedi, hogy szíve királynőjét ne kapja meg.

A kor társadalmi szokásjoga volt, hogy özvegységre jutott asszony a meghalt férj legidősebb férfirokonának a tulajdonába ment át vagyonával együtt, azaz Sarold kezét ősi jog és törvény szerint követelte Koppány. (Ezt nevezték levirátus rendjének). Sarold a bizánci nevelésének köszönhetően átlátta Róma politikáját, és továbbra is ellenállhatott. Koppány herceg erővel próbálkozott. István, anyja pártfogására kélt és sikerrel leverte Koppány seregét. Bajor hadvezére Vacelin pedig gyorsan lefejeztette a szemében gyűlöletes nyugatrómai kereszténnyé lett Koppányt. (a felnégyelése nem igaz.)

Rómának persze nagy előnyökkel járt volna a nyugati kereszténységet felvevő Koppány herceg győzelme, mert a levirátus intézménye szerint az országot általa megkapták volna hűbér alattvalóként, az „azé a föld akié a vallás” elve szerint.

Koppány bukása után azonban kénytelen kelletlen, muszáj volt Rómának behódolni és elismeri István elsőbbrendűségét rex primusként.

Miután Gyula és Ajtony a bizánci kereszténységet felvevő keleti részek fejedelmei is meghajoltak István előtt, rex primusként Bizáncnak is el kellett ismernie Istvánt.

A hittérítők miatt vallásában három részre szakadt országot tehát István királyunk sikeresen egyesítette. Egy új keresztény egyházat alapított, az Anyaszenegyházat. Az ország egy volt.

Istvánnak azonban még meggyűlt baja a zsidó kereszténységet követőkkel, illetve a vejének velencei Orseoló Péter ármánykodásával.
Ehhez kapcsolódik Vazul herceg megvakíttatása Gizella és a németek által, de ez már ismét egy másik történet.

István ellen még életében merényletett szőttek a velencei Orseolo család tagjai a magyar korona megszerzéséért. (A történelmi tanítás szerint Vazul volt az összeesküvő.) István halála (1038) után a velencei Orseolo Péter lett a király, kinek vérvonala csak anyai ágon Árpádházi.

Velencei Orseolo Péter hatalma névleges, támogatottsága nincs, ezért hűbérként felajánlotta az országot a német császárnak. Kitör az uralkodóház belviszálya. Orseolo Pétert végül Koppány utódai elűzik. Majd 1063-ban IV. Henrik német uralkodó jelenlétében Salamon fejére (1063-1074) kerül a magyar korona.

Szent Korona
A Szent-korona vizsgálata és történelmi kutatásoknak alapján fény derült arra, hogy Istvánt nem a Szent Koronával koronázták meg, és nem a pápától kapta !
Ez a Habsburg ére álta 1867-ban kivitelezett kreálmány. Magyarság történelmi és etnikai identitásának hamísítása
(A Szent Koronát a 4. sz-ban készítették és 944-ig a Torinoi Jézus lepellel egy ládában volt a Pártus-Szkíta Birodalom -ban, az Adiabene-i királyi családnál.
Utána Rómába vitették, majd III. Béla ideje alatt kerül a magyarokhoz vissza).

Magyarság történelmi és etnikai identitásának hamísítása a Habsburg éra alatt, Mohács után nyert teret és tart még a mai napig is.