Magyar Nemzeti Ereklye: Jászkürt, a Vérszerződés Kürtje
2022. augusztus 22. írta: Mandala75

Magyar Nemzeti Ereklye: Jászkürt, a Vérszerződés Kürtje

Magyar nemzet ereklyéje, egyik felbecsülhetetlen értékünk még számos kérdést vet fel és rejtélyt hordoz magában.kurt_verszerzodes_ivokurt.jpg

 jaszkurt.jpg

jaszkurt_rajz.jpg

jaszkurt_nimrod.jpg

kurt_csodaszarvas.jpg

Az ábrázolt jelenetek (Nimród, Hunor és Magor, Csodaszarvas, Turulmadár, Griffek ) a legfontosabb eredetmondáink szimbólumai, ráadásul olyan motívumok szerepelnek ezen a kürtön, amelyek nem fordulnak elő a világban egyetlen más elefántcsontból készült kürtön sem !

Ez a Kürt olyan kultikus tárgy, amely a magyarság számára érthető mítoszok, mély és jelképes szellemi tartalmak motívumainak sűrített felhasználásával készült.

Ha azon a szálon haladunk tovább, hogy ebből az IVÓKÜRTBŐL ittak, mégpedig ünnepi alkalmakkor, szent rítusok kapcsán, akkor eszünkbe juthat egy ilyen fontos, a magyar törzsszövetséghez kötődő szertartás. A VÉRSZERZŐDÉSről van szó, amely során a hét törzsfő a vérét egy edénybe, feltehetően ivőkürtbe csorgatta, borral elegyítve, majd ittak abból, kifejezvén az együvé tartozásukat és közös akaratot, amely akkor a közös hon megalapítása volt a Kárpát Medencében.

A KÜRT a 9. század második felére jellemző stílusjegyeket mutat, egy nagy hagyományú jelentős műhelyben készülhetett, ahol a készítő mester igyekezett megfelelni az elvárásoknak. Még az is lehet, hogy kimondottan a VÉRSZERZŐDÉS ESEMÉNYÉRE rendelték.

Kicsi annak a valószínűsége, hogy Lehel vezér méltóságjelvényként magával vitte volna hadjáratokra egy olyan ereklyét, amely a magyar törzsek egységének létrehozásakor oly fontos szerepet kapott. Annál sokkal nagyobb értéket képviselt ez a tárgy a későbbiekben is, hogy kockáztatták volna idegen kézbe jutását.

A Vérszerződés ivóKürtje tehát magyar földön maradt nagy becsben tartva őrzői által.

Ehhez a Kürthöz hasonló, állatszarvból készült jelzőhangszer Európa különböző gyűjteményeiben kb 40 darab találhatő. Ám ilyen színvonalú és ilyen képi tartalmú példány ez az egyetlen a Világon !

Nagyon jogosan feltételezhető, hogy a magyarok szent ereklyéje azonos lehet a Vérszerződéskor használt szent ivókürttel !

A vérszerződést hét törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer és Kürtgyarmat vezére kötötte Etelközben.
A hét vezér: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm.
A törzsfők együtt tanácskoznak a fejedelemmel s igazságos részük kijut mindabból, amit közös erővel szereznek.
A vezérek megegyeztek, javára a magyar nemzetnek, mely e pillanattól kezdve egy testté, egy lélekké vált.

Álmos fia, Árpád volt, aki Tanácsban megfontolt, előrelátó; harcban kitartó és bátor, tekintete nyilt és bizalomgerjesztő. Ő lett a fővezér, fejedelme mind a hét törzsnek, mely eggyé lészen elválaszthatlanul. Amit a fővezér parancsol, teljesíti minden törzsnek a feje, utána örökli a főhatalmat fia s míg él Árpád családja, ebből választanak fejedelmet.

 A Kürt fontos szerepet töltött be a honalapító magyaroknák, a Vérszerződésben játszott szerepet, ebben elegyítették vérüket a hét törzs vezérei, majd ez volt az az ivókürt, amely Árpád vezér a megyeri révnél való átkelést, az ország szívébe érkezést követően a Duna vizéből mert és áldomás során az ég felé emelt, áldást kérvén a honalapítás nagy művére.

Az biztos, hogy ez a Kürt soha nem került földbe, mindig megbecsült kegytárgyként őrizték valahol, ezért valóban elképzelhető, hogy államalapításkori emlék.

Az egykori erdélyi Udvarhely megye népe úgy tudta, a patakfalvi Százhalomból került elő. Lehetséges, hogy igaza van Beöthy Györgynek, aki szerint a 9. századtól ezt a szent ereklyét a Káta nemzetség őrizte, mégpedig a somogyi Osztopán és Somogyvár térségében, s csak a 14. században került át a Jászságba az ott új birtokos Pethő családdal. A 17. század végén Eszterházy Pál nádor ezer aranyforintért kívánta megvásárolni, hogy el ne kallódjék.

A jászberényi kürt ábrázolása a 17. században tűnt fel a régi jászberényi római katolikus templom falán, 1642-ben a református egyház pecsétjén , ekkor említik először a város tulajdonaként is.

Utóbb már a hét jász község pecsétjén is megjelent. A 18. század óta a "jászkürt" lett a jász függetlenség jelképe, mert az 1702-ben eladott Jászság csak 1745- ben utdta visszavásárolni szabadságát és kiváltságait, ennek jelképévé vált ezen Kürt.

A 18. századtól a kürtnek Jászkürt volt a neve, Jászberényben a jászok főkapitányának jelvényeként és ivókürtként használták ünnepélyes alkalmakkor. A király koronázások alkalmával a jászkun főkapitányok viselték ezt a kürtöt és ittak áldomást is belőle egy belehelyezett ezüstpohár segítségével, de az bizonyos, hogy így tettek 1847-ben , s 1857-ben is I. Ferenc József és Erzsébet királyné Magyarországra látogatásakor.

A kürtöt eredetileg drágakövekkel ékített arany pántok díszítették, amelyek csak a 17. század végén tüntek el róla.

A kürt alsó vége lyukas, mert 1867-ben gróf Ráday Gedeon jászkapitány odaütötte a nyeregkápályához és az alsó vége ekkor letörött. Ezt később pótolták. Belülről ma is jól látszik a pótlás sokkal fehérebb anyaga.

Eredetileg ez a kürt nem fuvóshangszer volt, hanem díszes ivókürt, rython, amelyből egykor ittak.

Ipoly Arnold már ekkor úgy gondolta, hogy ez a tárgy nem Lehel Kürtje és nem Kürt, hanem Ivószarú, csakhogy amióta a vége nyitott lett, szöget vert az emberek fejében, hogy akkor ezt mégis meg lehet szólaltatni. Valóban meg lehet, mint csaknem minden öblös szerkezetű tárgyat, akár egy lopótököt is, kivált ha a fuvókát helyezünk bele, amint ezt 1893-ban , az ötvenes években, majd 1995-ben és 1996-ban is tették, ám ez erőltetett kísérlet volt minden alkalommal.

Remélhetőleg abbamaradnak ezek a méltatlan és átgondolatlan kísérletezések, amelyek abból fakadnak, hogy nem sikerült nyugvópontra jutni a kürt eredetével és funkciójával kapcsolatban.

Pedig szükség lenne rá, hogy ne mendemondák teremtsenek kultuszt eme szent tárgy köré, hanem a legkevesebb, hogy az a képi üzenet, amely őseink világlátásával teremthetne kapcsolatot.
Forrás: https://www.symbolonintezet.hu/egy-titokzatos-eredetu-szakralis-targy-lehel-kurtje/
***

JÁSZKÜRT, mint szakrális tárgy:


Jászok szimbóluma, a Jászberényi Múzeumban van kiállítva: https://jaszmuzeum.hu/node/168

Az egyetlen, Magyarországon fennmaradt középkori elefántagyar kürtünk. Gazdagon díszített 43 cm hosszú Kürt megjelent a Jász települések címerein, a pecséteken és zászlókon.

A Jászkürt mint a jászok legbecsesebb ereklyéje kezdettől fogva a jászkapitányok és a jászkun főkapitányok méltóságjelvénye is volt. 1876-ig, a Jászkun Kerület fennállásig a jászkapitányok ünnepi alkalmakkor gyakran viselték övükre vagy vállukra függesztve, de jeles ünnepeken ebből ittak egymás egészségére. Figyelemre méltó a kürt hangja is, hasonlít a havasi kürt hangjához. De alakjából megítélve alapvetően ivókürt lehetett.

Kürt Hangja: https://jaszmuzeum.hu/sites/default/files/lehel_kurt_hangja_1_0.mp3

Kürtön szereplő rajzok elemzése:

https://cdn.antikvarium.hu/foto/eredeti/10464109.jpg

A Kürtön található ábrázolások: Kentaurok, griffek és emberek stílusa a SZKÍTA kultúrájú népek hagyományait, világképét, mitológiáját tükrözi.

A figurák 5 sorban helyezkednek el a Kürtön. Az öblös fenti szájhoz legközelebb, a perem alatt 8 medallionban : kentaurok, emberi alakok, madár (Turul), és oroszlánok láthatóak. (fenti képen)

Az elválasztó szallagfonat után:

jaszkurt_nimrod.jpg
A harmadik sorban : kifelé fordított jobb tenyér = Pártus kéztartás, jelentése béke, békességgel jöttem, áldás. A kéz körüli keret növényi ornamentikába ágazik, ami a természet meg-megújuló erejére utal.

A kéz mellett, kentaurok (egyiknél kard, másiknál napkorong), és koronások. Éppúgy mint a Nagyszentmiklósi Kincs 7. kancsóján. Tollkoronájuk, küzdelmük és beszélni tudó emberfejük mutatja, hogy táltoslovak.

Negyedik sorban: a varázscsomó mellett, szárnyas griffek védelmezik az áldást osztó Turul madarat. A GRIFFEK olyanok, mint a magyar-avar nép táltosállatai, az égi és földi hatalom egységét szimbolizálják. A Kürtön a legnagyobb ERŐT sugárzó JELENET ebben a sorban jelenik meg: a mennyei teljességet és az égből leáradó teremtő hatalmat , annak mindenekfelettiségét jelképezik az alakok.

Ötödik sorban: zenélő emberi alakok, szoknya öltözetben és mulatozó figurák. Mintha egy örömünnepen vennének részt. Középen állhat a szertartás mester, aki a többiek, feltehetően regősök cselekedeteit irányítja. Széken ülő hárfán játszó emberi alak. Távolabb emberek, aki fára vagy létrára másznak fel, táltosok, akik alulról a második sor Turul és griffekkel jelzett, jelképezett mennyei világba emelkednek fel révülésük közben.

Az ábrázolt jelenetek a legfontosabb eredetmondáink szimbólumai, ráadásul olyan motívumok, amelyek nem fordulnak elő a világban egyetlen más elefántcsontból készült kürtön sem !

Ez a Kürt olyan kultikus tárgy, amely a magyarság számára érthető mítoszok, mély és jelképes szellemi tartalmak motívumainak sűrített felhasználásával készült.

***
Jelképpé válása a Jász összetartozás szimbóluma

Kezdetben a jászok Szent István országához való tartozását segítette, a redemptiót követően azonban egyre inkább a sajátos közjogi helyzettel bíró népcsoport összetartozását szimbolizálta.

A kürt általános szimbólummá válásában nagy szerepet játszott a Jászkunság 1702-ben történt eladása:
I. Lipót császár elhatározta, hogy az egész Jászkunságot (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) áruba bocsájtja. az uralkodó 500 ezer rajnai forintért eladta a Jászkunság egész területét és lakóit a Német Lovagrendnek. Az adásvétel a fennálló törvények értelmében is jogtalan volt, hiszen a kiváltságos terület - koronabirtok lévén - elidegeníthetetlen.

Az azt követő próbálkozások a szabadság visszanyerésére, s végül az 1745-ös redemptio (a jász lakosság önerőből 575,900 aranyforintért visszavásárolta a területet és a szabadságukat) , amely még szorosabb egységbe forrasztotta a Jászkun Hármas Kerületet, de különösképpen a jászokat.

***
JÁSZOK és KUNOK

A Jászkunság terület 1745-ös önerőből visszavásárlása

A 13. és 14. században Magyarországra érkező kunok és jászok betelepülésüktõl fogva jelentõs kiváltságokat kaptak az uralkodóktól. Nem tartoztak földesúri szolgáltatásokkal, a jászkunok földjén nem alakult ki a jobbágy-földesúr viszony, területe még a török hódoltság idején is koronabirtoknak minõsült. Tulajdonosa az uralkodó volt, aki ezt a jogát a mindenkori nádor útján gyakorolta. A lakosok nem csupán a földesúri adóktól mentesültek, de a nemesekhez hasonlóan a vám- és harmincad mentesség és egyéb elõjogok is megillették õket.

A kivételezett közjogi helyzet ugyanakkor jelentõs kötelezettségekkel párosult. Ezek közül a legfontosabb a katonai szolgálat volt: a jászkunok háború idején kötelesek voltak a királyi korona alatti hadba vonulásra, s õk biztosították a nádor fizetését is, aki a fõbírájuk volt. Mindezeket a terheket azonban szívesen vállalták, büszkék voltak szabad állapotukra, az országban egyedül álló, kivételezett jogi helyzetükre.

1702: A végzetes döntés

A török hódoltság után a bécsi udvar komoly anyagi gondokkal küzdött, a hosszú háborúskodás kimerítette a kincstárat. Pénzre volt szükség, ezért I. Lipót császár elhatározta, hogy az egész Jászkunságot (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) áruba bocsájtja.

Az eladást megelõzõen 1699-ben átfogó összeírás készült a Jászkunságról, hogy felmérjék a terület értékét, gazdasági erejét és adózási képességét.

1702-ben megszületett a jászkunok számára tragikus döntés: az uralkodó 500 ezer rajnai forintért eladta a Jászkunság egész területét és lakóit a Német Lovagrendnek. Az adásvétel a fennálló törvények értelmében is jogtalan volt, hiszen a kiváltságos terület - koronabirtok lévén - elidegeníthetetlen.

Az eladással a jászok és kunok kiváltságai megszûntek, egyik napról a másikra jobbágysorba kerültek. Természetesen sohasem törõdtek bele az õsi jogon szerzett kiváltságaik elvesztésébe. Már a következõ évben lelkesen csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz, s a fejedelem meg is ígérte kiváltságaik visszaállítását, ami azonban a szabadságharc bukása miatt nem válhatott valóra. Mivel a Német Lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben eladta jogát a Pesti Invalidus Háznak, ez azonban nem változtatott a jászkunok helyzetén.

"Életünket és vérünket" - és aranyforintjainkat...

A Jászkunságban hamarosan mozgalom indult a jogok visszaszerzésére, amit Pálffy János nádor is támogatott. A három kerületbõl követek indultak Budára és Bécsbe, kérelmükkel a királyig is eljutottak. Útjaikra ajándékokkal megrakodva indultak õseink, vitték az akkor igazi csemegének számító teknõsbékát, de vittek darutollat, kócsagtollat és aranypénzt is bõven, hogy kérésüknek nyomatékot adjanak. Végül Mária Terézia királynõ 1745. május 6-án kegyelmesen megengedte: ha a jászok és kunok visszafizetik az eladási ár összegét a kincstárnak, visszanyerhetik régi szabadságukat (redemptio, ejtsd redempció).

Hatalmas összegnek számított ez akkoriban, a lakosok csak több évig tartó gyûjtéssel és kölcsönökkel tudták összeadni, ami kamataival együtt ekkor már 575 900 aranyforintot tett ki. Ezen túl vállalták 1000 lovas katona felszerelését, valamint a nádor évi tiszteletdíjának megfizetését. Bár a megváltás óriási terhet jelentett, a cserébe kapott jogok is nagy jelentõségûek voltak. A diploma visszaállította a jászok és kunok örökös kiváltságait, melyek közül a legfontosabb a földesúri szolgáltatásoktól való mentesség, a szabad tisztviselõ- és lelkészválasztás, valamint a pallosjog (a bíráskodás joga) volt. A királynõúj pecsét használatát is engedélyezte a Jászkun Hármaskerület számára, melynek székhelye Jászberény lett.

A jászkun redemptio emlékezete

Az önerõbõl történõ megváltás jogos büszkeséggel töltötte el az abban résztvevõket, melynek emlékét generációkon át megõrizték. Ez jelentette az alapját a sokszor emlegetett jászkun öntudatnak, ami máig is jellemzi a jászok és kunok leszármazottait. A legtöbb jászsági településen minden évben megünneplik a jeles napot. (Így Lajosmizsén is ünnepi nagymisével minden év május második vasárnapján!) Jászberényben díszes ünnepség keretében, a jász kapitány szobránál, Budapesten pedig a köröndi Czettler emléktáblánál tisztelegnek az õsök emléke és példamutató áldozatvállalása elõtt.

Papp Izabella levéltáros, a Jászok Egyesülete tagja

Források:

Kép : a Kürt grafikai rajz faragványok mintázata: https://cdn.antikvarium.hu/foto/eredeti/10464109.jpg

Szakrális tárgy a Kürt: "Jászok kürtje a vérszerződés kürtje"
https://www.symbolonintezet.hu/egy-titokzatos-eredetu-szakralis-targy-lehel-kurtje/

Jászság: 1745-ös visszavásárlás https://www.lmrkat.hu/Redemtio.html

Jász Múzeum: https://jaszmuzeum.hu/node/168

Jászok Kürtje: https://hungaryfirst.wordpress.com/2018/02/18/jaszok-kurtje-lehel-kurt/

Rubicon folyóirat részletes képekkel és történetekkel:
Farkas Kristóf: Jász Kürt (pdf 12 oldal)
http://epa.oszk.hu/03100/03122/00007/pdf/EPA03122_rubicon_2017_06_038-049.pdf

Lehel kürtje - jelentősége: https://docplayer.hu/88275663-Lehel-kurtje-jelentosege.html

Vérszerződés: a magyarok esküje:
https://www.sopronmedia.hu/cikkek/verszerzodes-a-magyarok-eskuje

A vérszerződés: https://turul.info/monda/verszerzodes

Vérszerződés: http://mesebazis.com/verszerzodes/

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-tudatossag.blog.hu/api/trackback/id/tr5317913185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása