A magyarság őstörténelmének egyik legrejtettebb szála Trójához vezet. 

Anonymus, a híres krónikaíró, legelső nagy munkáját Trójának szentelte. A művet a történelem titkos tényezői eltüntették. Anonymus második főművét, a Gesta Hungarorum-ot szintén betiltották, azonban több, mint 500 év elteltével külföldre került, ahol hírt adtak róla, s ennek nyomán 1746-ban végre a nyilvánosság elé került Schwandtner János György jóvoltából. Azóta a magyarság egyik legfontosabb krónikájává vált. Ebben Anonymus a magyarságot Szkítia első királyától, Magógtól származtatja (Góg és Magóg szobra a londoni Guildhall-ban a City of London hagyományos őrei, 1. kép). Magóg testvérei Madai és Gomer. Országaik Európa délnyugati csücskétől az anatóliai Taurus hegységig (a mai Törökország területéig) terjedtek, vagyis Tróját is magukban foglalták.

A magyar őstörténelem két szála, a szkíta és a trójai tehát szorosan összefügg. De hogyan?

Trója megtámadása a Trója által képviselt, a felemelkedő görög civilizációtól eltérő, magasabb civilizáció elpusztítása volt. Trója, ahogy Homérosz rendre írja, „szent Ilion” volt az ókorban „a világ tüköre”, az ókori világ ékessége, a műveltség legragyogóbb központja. Ebből a szempontból Szép Heléné párhuzamba állítható Trójával, hiszen a görögök a világ legszebb asszonyának tartották. 

De más szempontból is fennáll a hasonlóság. Trója trójai neve ugyanis: Ilion. A városnév szótöve az „il-”, ugyanaz a szótő, mint az Ilona, Heléné, hellén név esetében. És a két hasonló összekapcsolódik: Trója eleste a győztesek késői hagyománya szerint Szép Ilona elrablásával kapcsolatos. A hasonlóságok sora ezzel azonban nem ér véget. Szép Ilona apjának neve ugyanis görögösen: Tündareosz. A görögösítő –eosz képzőt elhagyva tehát Szép Heléné teljes neve: Tündar Ilona! Ez már nem lehet véletlen. Tündér Ilona ugyanis szintén világszépe – a magyar hagyományban! Szép Heléné mondaköre rendkívül gazdag, legalábbis a mükénéi korra, az i.e. II. évezredre, sőt még régebbre nyúlik vissza, eredetileg termékenység-istennő lehetett. Tündareosz a mondakör újabb keletű változatában Spárta királya. Szép Heléné férjhez adásának megünnepléseként fehér lovat áldozott. Újabb hasonlóság, hiszen a hunoknál, magyaroknál a legelőkelőbb áldozati állat a fehér ló volt.

Homérosz egyes személyek viszályainak, szerelmeinek előtérbe állításával adja elő a görög történelmet, ahelyett, hogy a korabeli tudást összefoglalva az Upanisádok-hoz hasonló színvonalon adná elő végülis történelmi tárgyú elbeszélését. Lehetséges, hogy csak jelképekben, virágnyelven fejezhette ki a valóságot. És ha így volt, akkor lehetséges, hogy amikor azt írja, Iliont Heléné miatt támadták meg, akkor ezzel arra céloz, vagy azt fedi el, hogy a támadás éppen azért történt, mert Trója neve Ilion, Ilona, Él-Anya, Élet-Anya. És mivel Hellasz neve is a Héliosz-ból ered, vagyis eredetileg Hellasz népe magát a Nap fiainak nevezte, az ősi, Napisten-hitű görögség ősvallástól elfordítása nem történhetett meg másként, mint a Napistenhit felszámolásával. Tróját, Iliont tehát azért támadták meg, mert a Napistenhitet, a Természet-vallást akarták eltörölni.

 Kik voltak a trójaiak?

Népi azonosságuk – a kutatások mai állása szerint, ahogy egy tekintélyes szerző írja – teljesen ismeretlen. Ennek fényében különösen érdekes, hogy Trója királya, Priamosz jellegzetes, Góg és Magóg süvegéhez hasonló szkíta süveget viselt

 Tegyük hozzá, hogy a szkíta a görögök neve annak a népnek, amelyet a kínaiak hunnak neveztek, és akik magukat egymás között magyarnak nevezték (lásd Grandpierre Atilla: Királyi mágusok ősnépe: a magyar).

A szkíta csúcsos süveg a lánglelkűség, a láng-eszűség jelképe, azért csúcsos, mert a láng és a Nap „lángjai” („helmet structures”, sisak alakú képződmények) csúcsosak. Ezért és így tartozik össze a Naptisztelet a tűztisztelettel, a tűztisztelet a mágikus gondolkodással, a mágikus világképpel, a magyar világlátás legmélyebb alapjaival (lásd Grandpierre K. Endre – Grandpierre Atilla „Atilla és a hunok” c. könyvét).

A Kárpát-medencében már 7000 évvel ezelőtt is ilyen csúcsos süveget viseltek a, az erdélyi-tiszai Vinca-Tordos kultúrából fennmaradt kőszobor tanúsága szerint 

Priamosz király fia, Párizs (eredetileg talán Parázs) királyfit az ókori görögök teljes szkíta-magyar viseletben ábrázolták.

. Párizs trójai királyfi – szkíta ruhában! i.e. 1250

 a trójaiak Homérosz eposza szerint is híres lótenyésztők voltak.

 Továbbá megerősíti, hogy a trójaiak nemcsak szkíta módon öltözködtek, de szkíta-magyar életmódot is folytattak, lovasíjászok voltak. Tündér Ilona országa, Tündérország a magyar néphagyományban a Világfa tetején található. A Világfa és az Életfa Berze-Nagy János szerint a magyar néphagyományban a leggazdagabb, és a magyar hagyományt vették át a többi népek. Ezért különös jelentősége van annak, hogy Trója díszítőművészetében az Életfa kiemelkedő szerepet játszott.

Nagyszámú történetíró beszéli el, hogy a frankok Trójából 12 000-en a Dnyeszter mellé, Meotiszba költöztek, onnan Pannóniába, ahol felépítették Szikambriát, és sokszáz év alatt nagy néppé váltak (Liber Historiae Francorum 727 k./1888, §1, 241-242.), majd néhány száz év múlva Pannóniát elhagyva a Rajna partján telepedtek meg, s később a Szajna partjára költözve alapították meg Párizs városát (Gregoire de Tours 573 k./1862, 75.).

 Thúróczy János „A magyarok krónikája” című művének „Történeti előzmények” c. fejezetében azt írja, hogy:„Franco Trója városának pusztulása után nagy néptömeggel Pannóniába jött . . . és a Szikán-hegy tövében az Ister folyó mentén . . . egy hatalmas várost alapított, és ezt az említett Szikán-hegy nevéről Sicambriának nevezte el.” Ezt megerősíti legrégibb ősgesztánk, a Tárih-i-Üngürüsz is. „A régi időkben a tenger partján egy Trója nevű híres és hatalmas vár volt. (…) Azután annak a várnak egy padisahja volt, akit Paradisznak hívtak. Ennek a Paradisznak volt egy fia, akinek Firanko volt a neve. Amikor atyja, Paradisz elfoglalta a trónt, Firanko egy csomó katonájával elindult Panonijja tartományába.(…) Egy nap a Duna folyó partján egy hegy tetejére értek, mely Szikan néven volt ismeretes. (…) Ezt a paradicsomi vidéket ő azonnal megkedvelte, és megparancsolta, hogy a Szikan hegy tetejére egy hatalmas várat építsenek. Mivel szerfölött gazdag és terményekben bővelkedő tartomány volt, ez oknál fogva nevezték el Pannonijának, ami latin nyelven „kenyerest” jelent. Azután, mivel Firanko azt a várost Szikan hegy tetején építette fel, mert annak a hegynek Szikan volt a neve, azt találta megfelelőnek, hogy a városnak Szikamberijja nevet adja.

A Trójából menekülő frankoknak a Kárpát-medence az úti végcélja. Különös módon azonban mégsem a legcélirányosabb, a legegyenesebb utat választják, hanem hatalmas kerülőt téve, nagy vargabetűt írva a másik régi magyar haza, a görögösen Maotisznak írt Maóta felé tartanak, és a Maotiszon át, a szkítamagyar népek – hunok, avarok, griffes-indások, magyarok – hagyományos beköltözési útvonalát követve jönnek be Magyarországba (Liber historiae Francorum (99.o.) 1888, 241-244.).

Mi az oka ennek a rejtélyes, nagy úti kanyarnak? Pontosan úgy járnak el, mintha valami titkos ősi törvény előírásainak engedelmeskednének, s pontosan követnék a Csodaszarvas-monda útmutatásait, éppen úgy, akárcsak a keletről hazaköltöző szkíta népek sora. Mintha titkos, szakrális hagyományok értelmében másképpen, más úton nem volna szabad beköltözniök Magyarországba, vagyis ha másképpen járnának el, beköltözésük nem volna törvényes – írja Grandpierre K. Endre „Történelmünk központi titkai” c. művében.

 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a ruházat (süveg, nadrág), az életmód (lovasíjász), a vallás (Napistenhit, természetvallás), a néphagyomány (mitológia, népmesék), a tárgyi kultúra (régészeti tárgyak szoros hasonlósága, a közigazgatási-kereskedelmi kapcsolat), a népnév (sekel, székely) és a történelmi bizonyítékok arra utalnak, hogy a szkíta-magyar népcsalád egyik ága jelen volt Trójában, és meghatározó szerepet játszott. Priamosz trójai király és Párizs trójai királyfi nem öltözködhetett más nép ruhájába, csak a saját népének viseletébe. Trója székely-magyar volt.

http://www.grandpierre.hu/site/2013/12/szkitak-trojaban-arany-tarsoly-2013-12/