Hová lett a szén?

• A művelt talajokban a szén kimerülő erőforrás: pedig a szén a talajban felbecsülhetetlen!
• A termőföldek elveszítették az eredeti szénkészletük 50-70% -át
(humusztartalom 1,8% alá csökkent az elmúlt 80 évben)
– CO2 formájában kipárolog a fedetlen ugaron;
– Lehordjuk a terméssel és a szármaradványokkal (széna, szalma, erőmű);
– Minimális pótlás a szerves trágyával, zöldtrágyával
– Műtrágyákkal nem viszünk be szenet.
Amennyiben a talajok elveszítik a szenet, elvesztik a megfelelő működésüket,
végül elveszítik a termőképességüket!

A szén 5 fázisban létezik

A légkörben
• mint szén-dioxid (CO2);
A bioszférában
• szénhidrát, azaz növényi anyag
A talajban
• Labilis formában : a bomló növényi anyagból származó szén oxidálódhat és
visszajuthat a légkörbe, vagy mikroorganizmusokkal rögzíthető és a talajban
maradhat.
• Elfedve könnyű frakció: (talajzárás)a szén beszorul a talajtörmelékbe, ahol évekig
marad, kivéve, ha a felületet zavarják, ami lehetővé teszi az oxidációt.
• Stabil frakció: (humusz) az elzáródott könnyű frakció alatt a szén kötődik a talaj
szerkezetéhez, és már nem áll rendelkezésre mikroorganizmusoknak

A humusz elvesztése = a szén elvesztése

Az exportorientált, intenzív ipari mezőgazdaság
hátrányos következményekkel jár:
• talaj szénkészletének,
• humusztartalmának,
• tápanyagainak elvesztésében,
• a fenntarthatatlan talaj- és vízgazdálkodás
létrejöttében.

A humusz „ A termőföld lelke”

•Elektromos töltése magához vonzza és köti az ásványokat
•Szivacsként megtartja és tisztítja a vizet
•Védelmet ad a mikrobiológiának
•PH puffer
•Toxinokat semlegesít
•Segíti a talaj melegedését
•Tápanyag puffer a növények számára
•Védelmet nyújt a radioaktív sugárzás ellen

A humusz képződéshez szükséges feltétek:

•Folyamatos szerves anyag ,szén utánpótlás
•Humifikáló baktériumok
•Változatos mikrobiális környezet
•Zavartalan talajkörnyezet
•Folyamatos nedvesség és kiegyensúlyozott
talajhőmérséklet
•Vegyszerektől szennyezetlen talaj

Szerves anyag nélkül nincs humusz!

A talaj egészségének legfontosabb mércéje a talaj szerves anyag mennyisége,
amely kulcsfontosságú:
• a hosszú távú terméshozamban,
• az élelmiszerek minőségében,
• a talaj szélsőséges időjárási ellenálló képességében,
• a talajszén elengedhetetlen tárolásában,
• a humuszépítő folyamatok megindításában,
• belvizek védelemben, a vízelfolyások csökkenésében, az
aszálykárok elhárításában.

Ok-okozat : felborult szén-nitrogén ciklus

Szétváltak azok a szén és nitrogén ciklusok, amelyek százmillió éveken
keresztül szinergikusan működtek és biztosították a létező legnagyobb
biomasszával rendelkező ökoszisztémák létrejöttét.
A szervest szintetikusra cseréltük, miközben a szintetikus műtrágyák
óriási veszteséggel működnek: a nitrát 60 %-a kimosódik, a foszfor
80%-a lekötődik!
Ennek súlyos következményei vannak a talajéletre!

A talajéletet romboló mezőgazdasági tevékenységek

• Monokultúra: egyoldalú víz és tápanyag felhasználás, kórokozók, diverzitás
csökkenése;
• Gyakori, intenzív és helytelen talajművelés: forgatás, tömörödés, intenzív
bolygatás;
• Helytelen tarlókezelés: lezárás hiánya, vízveszteség;
• Feketeugar télen, nyáron: élő gyökér hiánya, vízveszteség, hőmérséklet,
szél, UV, csapadék;
• Magas dózisú nitrát-nitrogén műtrágyázás: só, alacsony pH, gyökérnedvek
csökkenése
• Talajfertőtlenítés, lemosó permetezés :gomba,- és baktérium ölők
válogatás nélkül pusztítanak;
• Gyomirtók toxikusak

Miért tűnnek el a mikro és makro elemek az élelmiszerből?

A növények nem rendelkeznek olyan enzimekkel, amelyekkel képesek volnának tápanyagok előállítására ásványi anyagokból, ellentétben a baktériumokkal és gombákkal, amelyek képesek a tömör grániton is áthatolni a gombafonalaikkal, feloldva a kőzetet.
A mikrovilág azonban drasztikusan lecscsökkent
a talajban!

MI LEHET A MEGOLDÁS?

A talajéletet támogató, biológiai alapú, szénmegkötő, humuszépítő regeneratív
gazdálkodás

ELSŐ ALAPELV

EGÉSZ ÉVES ZÖLD FEDETTSÉG BIZTOSÍTÁSA
TAKARÓNÖVÉNYEKKEL

 Fontos felismerés: élő gyökér jelentősége a talajban

Növényi gyökérváladékok sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá a
talajszén stabil formáinak (azaz a szerves szenet és nitrogént tartalmazó
ásványi komplexek) képződéséhez, mint a felszín feletti biomassza.
DE: A TÉLI-NYÁRI FEKETE UGARON NINCS ÉLŐ GYÖKÉR
Ezért a biológiai nitrogénkötés és humuszosodás ritka az olyan mezőgazdasági
rendszerekben, ahol erősen nitrogén műtrágyázott kultúrnövényeket
termesztenek vetésforgóban barnára művelt, csupasz földön.

Takarónövények

A folyamatos, élő növényi fedettség fenntartása összetett
fedőnövénytársulásokkal a szántókon, kertészetekben,
gyümölcsösökben
Minél több az élő, zöld növény, annál sokrétűbb az élet a
területen
Támogatja a mikorrhiza gombákat, nitrogénkötő és
foszformobilizáló baktériumokat: növények táplálkozása, a
stabil, humuszban lekötött szén kialakítása a feladatuk.

Forrás:

https://www.nak.hu/kiadvanyok/tisz/2474-agrofutura-a-humusz-menedzsment-szerepe-es-eszkozrendszere-a-fenntarthato-klimatudatos-talajmuvelesben/file