A modern szabályozás előtt évezredekig virágzó gazdaság volt a Tisza-vidéken
Megjelent: Károlyi Zs. – Nemes G.: A Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. Vízügyi Történeti Füzetek 8. VÍZDOK, Bp., 1975.
Az ábrán jól látszik a fokok szerepe: hogy a víz a főmederből meghatározott helyeken lép ki az ártérre és látja el vízzel a tájat, s hogy vannak rendszerszerűen ármentes szintek, melyek szélére – vízközelbe – települtek a települések.
A modern szabályozás előtt évezredekig virágzó gazdaság volt a Tisza-vidéken, Európa első neolitikus magasműveltsége innen származik (Körös-kultúra), ami nemhivatalos értelmezések szerint megelőzi a "Termékeny félhold" civilizációs bölcsőjét is, és később "már az ókori görögök" is innen tanultak volna a görögök által szkítának, a kínaiak által hunoknak nevezett magyar kultúrából (a táltosoktól). (Ennek forrásait, bizonyítékait most Grandpierre Atilla mutatja be leginkább, de régi hagyománya van, ami hamar kiszorult a hivatalos tudományból.) Ennek a virágzó gazdaságnak illusztrációja még, hogy a középkorban "Európa híres kertjeként" említették Magyarországot, ill. a nürnbergi szürkemarha szobor, ami ezen vizes táj által előállított szilaj marha jelentőségét mutatja (bár ma lennének ilyesmi termékeink az európai piacon…)
Forrás:
http://emberestisza.blogspot.com/2012/04/kekterkep-karpat-medence-viziszonya.html
http://www.magtudin.org/Csobanczi_Elemer_Osturanok.pdf
http://www.grandpierre.hu/site/ismeretterjeszto/magyarsagtudomany/