„Az országnak eddig nyolc kisebb területén, tájegységén folytattunk kutatásokat. E munka a Rábaközben és a Kalocsai-Sárközben a legelőrehaladottabb. Az ottani tapasztalatok alapján ma már – legalábbis fő vonalaiban – felvázolható a kora középkori vízügyi rendszer működése. A rendszer lényegi vonása, hogy a folyóvizeket egy sűrű csatornarendszerben áramoltatták, és nagy területen szabályozottan szétvezették. A vizet – meghatározott helyeken kiengedve – öntözésre és halastavak létesítésére, táplálására használhatták fel. A csatornahálózatok – természetesen – a szükségtelen és káros vizeket levezették."

„A hármas szerkezetű csatornák az egész rendszer fő artériái, ezek öntözésre és lecsapolásra egyaránt alkalmasak voltak. Az ilyen objektum középső medre töltések közé van zárva, s így a környezeténél magasabban is képes vizet szállítani, méghozzá két irányban is: a töltésezett meder feneke ugyanis majdnem vízszintes. A hármas szerkezetű csatornát víztelenítésre, lecsapolásra is használhatták, mivel a töltésezett meder feneke mindenütt mélyebben van, mint a környező területek legalacsonyabban fekvő részei."

„Az Árpád-kori csatornák rendkívül sűrű hálózatokat alkottak. A tüzetesebben kutatott területeken tízszer-hússzor annyi elpusztult csatornára bukkantunk, mint amennyi ma ugyanott működik. E tény már önmagában is mutatja a mai és az egykori vízügyi rendszer között lévő funkcionális különbséget."

„Ebben a rendszerben fontos szerep jutott a többnyire mesterségesen kialakított tavaknak, amelyek nem csupán halastavakként, hanem víztározókként is működtek: felfogták és tartalékolták az időszakonként lezúduló nagy víztömegek java részét. Mindent összevetve a rendszer működése idején pusztító árvizek csak kivételes alkalmakkor jelentkezhettek, s ugyanígy ritkán fordulhatott elő a ma belvíznek nevezett jelenség is."

„Az a puszta tény, hogy a föld színe alatt monumentális csatornarendszerek rejtőznek, önmagában is elgondolkodtató. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a kutatott csatornák egy olyan vízügyi rendszert képviselnek, amelynek a módszerei ma is felhasználhatók, akkor véleményem szerint vitán felül áll, hogy további, az eddiginél jóval intenzívebb vizsgálatokra van szükség. S ha a kutatások valóban folytatódnak, és annak eredményei beépülnek vízkezelési gyakorlatunkba, akkor bízvást elmondhatjuk: szinte példa nélkül álló módon kapcsoltuk össze a múltat a jövővel."

Forrás cikk: 

http://reflexegyesulet.hu/index.php/vizvedelem/735-arpad-kori-vizgazdalkodas